Dreaming and health promotion: A theoretical proposal and some epidemiological establishments

Both neurobiological and cognitive psychological evidence suggests that dreams reflect the affective concerns and emotional balance of the dreamer. Moreover, there is increasing evidence for the thesis that dreams take part in the process of emotional regulation by creating narrative structures and new associations for memories with emotional and personal relevance and giving birth to a reduced emotional arousal or balanced mood state during post-dreaming wakefulness. As health means a state of complete physical, mental and social well-being, it is reasonable to assume that it is reflected in the quality of dream experiences. These theoretical considerations are exemplified by significant associations between dream emotions and health indexes emerging after the preliminary analysis of the Hungarostudy epidemiological database. Results suggest that items of the Dream Quality Questionnaire correlate with self-rated health, days spent on sick leave and most prominently with well-being. Negative dream emotions are negative predictors of health, while the opposite is true for positive ones. This effect is only partially explained by the illness intrusiveness index, the effect of dreams on daytime mood or well-being as measured by the well-being scale of the World Health Organization (WHO). Our results indicate that simple practical questions regarding habitual dream-affect, nightmares and night terror-like symptoms convey information on the general mental and physical health of the subjects, which could be useful in medical practice

An idiographic approach to Idiopathic Environmental Intolerance attributed to Electromagnetic Fields (IEI-EMF) Part I. Environmental, psychosocial and clinical assessment of three individuals with severe IEI-EMF

IEI-EMF refers to an environmental illness whose primary feature is the occurrence of symptoms that are attributed to exposure to weak electromagnetic fields (EMFs). There is a growing evidence that this condition is characterized by marked individual differences thus a within-subject approach might add important information beyond the widely used nomothetic method. A mixed qualitative/quantitative idiographic protocol with a threefold diagnostic approach was tested with the participation of three individuals with severe IEI-EMF. In this qualitative paper, the environmental, psychosocial, and clinical aspects are presented and discussed (results of ecological momentary assessment are discussed in Part II of this study). For two participants, psychopathological factors appeared to be strongly related to the condition. Psychological assessment indicated a severe pre-psychotic state with paranoid tendencies, supplemented with a strong attentional focus on bodily sensations and health status. The psychological profile of the third individual showed no obvious pathology. Overall, the findings suggest that the condition might have uniformly been triggered by serious psychosocial stress for all participants. Substantial aetiological differences among participants with severe IEI-EMF were revealed. The substantial het-erogeneity in the psychological and psychopathological profiles associated with IEI-EMF warrants the use of idiographic multimodal assessments in order to better understand the different ways of aetiology and to facilitate person-taylored treatments

„Sosem tudnám megtenni.” Az öngyilkos viselkedés „gondolatból tett” paradigmája

Az önkezű halál továbbra is az egyik vezető halálok a világon és hazánkban egyaránt. Ugyanakkor még mindig keve- set tudunk arról, mikor és milyen tényezők befolyásolják a szuicid gondolatokból a tényleges kísérletbe való átmene- tet. Az öngyilkossági gondolatokat átélők jelentős többsége sosem hajt végre kísérletet. A gondolat és a tett közötti átmenet magyarázatára a legtöbbet hivatkozott pszichiátriai és pszichológiai kockázati tényezők csak nagyon kis mértékben képesek. Az utóbbi években új elméletek jelentek meg, amelyek hatással lehetnek az öngyilkos viselkedés- sel kapcsolatos ismereteinkre és a prevencióra is. Összefoglaló tanulmányomban a szuicidium új, „gondolatból tett” (ideation-to-action) elnevezésű paradigmáját szeretném ismertetni. Az új elméleti keret premisszája, hogy a szuicid gondolatok kialakulását és a gondolatból a tényleges tettbe való átmenetet egymástól különálló folyamatokként kell kezelni. Tanulmányomban bemutatom azt a három elméletet is, amelyek ehhez az új paradigmához kapcsolhatók. Ezek az interperszonális elmélet, az integrált motivációs-cselekvési modell és a háromlépéses elmélet. Ezt követően pedig bemutatom, hogy az új megközelítés miben jelenthet újdonságot a kutatás, az elméletalkotás és a klinikum számára

Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT-R) pszichometriai jellemzői hazai mintán = The measurement of optimism: the psychometric properties of the Hungarian version of the Revised Life Orientation Test (LOT–R)

A Scheier és Carver (1985) által kidolgozott Életszemlélet Teszt (Life Orientation Test, LOT) a vonásoptimizmus mérésére leggyakrabban használt mérőeszköz. Az optimizmus (fizikai) egészségre (úm. testi tünetek száma, gyógyulás sebessége, mortalitás és immunfunkciók) vonatkozó prediktív erejét számos vizsgálatban igazolták. A mérőeszköz eredeti (LOT), majd annak átdolgozott (LOT–R) változatát, valamint az optimizmus konstruktumát azonban sok kritika érte és éri a mai napig, amelyek egy része a mérőeszköz faktorszerkezetét, másik része pedig a vonásoptimizmus diszkriminációs validitását, illetve az úgynevezett harmadik változó problémát érinti. A skála és a fogalom, valamint az azokat ért kritikák rövid bemutatása után ismertetjük a LOT–R magyar változatának validitási, reliabilitási adatait és a feltáró és konfirmatív faktorelemzéssel kapott eredményeket. A teszt hazai változatának reliabilitás- és validitásadatai a külföldi eredményekkel összhangban jónak adódtak. A LOT–R faktorszerkezetére vonatkozó eredmények azonban nem támasztják alá egyértelműen a teszt egy- vagy kétfaktoros modelljét. | The Life Orientation Test (LOT), developed by Scheier and Carver (1985), is the most widely used measure of trait optimism. The predictive power of optimism for (physical) health (i.e. number of physical symptoms, speed of recovery, mortality and immune functions) was proved in a number of studies. However, the original (LOT) and revised (LOT–R) versions of the measure, and the construct of optimism have been and are criticized by many. These critiques include, on the one hand, the factor structure of the scale, and, on the other hand, the discriminant validity of trait optimism, i.e. the third variable problem. After the brief review of the scale and the construct, and their critiques, we present the validity and reliability data, and the results of our exploratory and confirmatory factor analysis of the sample data. The computed psychometric properties suggest that the Hungarian version of the LOT–R exhibits a good level of reliability and validity, but data bearing on its factor structure did not support unambiguously either the scale’s uni- or multidimensionality

A megismerés modellezése autizmusban: A konnekcionista (Mesterséges neuron-hálózatos) szimulációk rövid áttekintése = Modeling cognition in autism: a brief review of connectionist simulations

Az autizmus az egyik legtöbbet vizsgált humán neurokognitív fejlődési zavar. Ezt a fokozott érdeklődést számos ok motiválja, így az érintett kognitív mechanizmusok alapvető jelentősége, a viszonylag magas előfordulási gyakoriság, a zavar komplexitása s a várakozás, hogy az autizmussal kapcsolatos eredmények sokat adhatnak a tipikus kognitív fejlődés és működés megértéséhez is. A konnekcionizmus egy sajátos, idegrendszeri ihletettségű matematikai eszköztár alkalmazása kognitív funkciók modellezésére, különös hangsúllyal a fejlődési-elsajátítási aspektusokon. Tanulmányunk célja röviden áttekinteni, milyen próbálkozások történtek az autizmus különféle kognitív jellemzőinek konnekcionista eszközökkel történő modellezésére, ezek milyen specifikusabb eszköztárra épültek, s mik legfontosabb eredményeik. Külön figyelmet szentelünk az e zavarban megfigyelhető atipikus kategóriaképzési folyamatok modellezésének, illetve e modellezési megközelítés átfogó perspektíváinak és korlátainak az autizmus kapcsán. | Autism is one of the most intensively investigated human neurocognitive disorders. This distinguished interest has several reasons; such as the significance of the affected cognitive mechanisms, the relatively high incidence and complexity of the disorder, and also the expectation that results from autism research can contribute substantially to the understanding of typical cognitive development and functioning, too. Connectionism is a specific mathematical tool-kit, inspired by the neural system, applied for modeling cognitive functions, and especially for modeling developmental aspects and knowledge acquisition. The aim of this paper is to review briefly the attempts that have been made to date to model various cognitive characteristics of autism by connectionist means; the specific tools used, and their most important findings. Special attention is paid to modeling atypical categorisation processes observable in this disorder, as well as to the overall perspectives and limitations for applying connectionism in modeling autism

A violens öngyilkossági kísérletek számának változása a COVID–19-járvány első két évében a Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban : Összehasonlító adatelemzés a 2016–2021. évekre vonatkozóan = Changes of violent suicide attempts during the first two years of COVID–19 pandemic in Dr. Manninger Jenő National Traumatology Center, Hungary : Comparative study between 2016–2021

Magyarországon a legtöbb országgal ellentétben a COVID–19-pandémia első két évében emelkedés volt tapasztalható a befejezett öngyilkosságok tekintetében az előző évek csökkenő tendenciájához képest. Az elkövetett violens öngyilkossági kísérletek száma prediktív erővel bír a befejezett öngyilkosságok tekintetében. Célkitűzés: A 2016 és 2021 között violens öngyilkossági kísérlet miatt a Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban ellátott betegek számának változását elemeztük, kiemelten fókuszálva a pandémia első két éve alatt tapasztalt változásokra. Módszer: A megszakított idősorok elemzésének (interrupted time-series analysis) módszerét alkalmaztuk, Prais–Winsten-regresszió segítségével, kontrollálva az autoregresszív hatás mellett az idő- és a szezonális hatásokat is, hogy megbecsüljük a pandémia hatását az elkövetett violens öngyilkossági kísérletek tekintetében az általunk vizsgált mintán. Eredmények: A pandémia első két évében emelkedett a violens öngyilkossági kísérlet miatt ellátott betegek száma a Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban. 2020-ban szignifikáns emelkedés figyelhető meg az előző évekhez képest, amelyet 2021-ben csökkenő tendencia követett. Megbeszélés és következtetés: Hat év (2016–2021) violens öngyilkossági kísérleti adatait összevetve, a pandémia első két éve alatt emelkedés volt tapasztalható az előző évek csökkenő tendenciáihoz képest. Orv Hetil. 2023; 164(26): 1003–1011. | Introduction: During the pandemic years in Hungary, the completed suicide rates have risen significantly. Violent suicide attempts represent the majority of completed suicides. Objective: In our study, we analyzed the change of the number of inpatients treated in Dr. Manninger Jenő National Traumatology Center between 2016 and 2021 due to violent suicide attempts, focusing on the trend in the first two years of the pandemic outbreak. Method: We used an interrupted time-series analysis with Prais–Winsten regression, controlling autoagressive and seasonal effects, to estimate the effect of the pandemic on the violent suicide attempt rates in our sample. Results: In the first two pandemic years, the number of inpatients treated in Dr. Manninger Jenő National Traumatology Center due to violent suicide attempts rose significantly, compared to the previous years. After the rapid rise observed in 2020, decreasing numbers were seen in 2021. Discussion and conclusion: Analyzing the numbers of violent suicide attempts between 2016 and 2021, an increase in the number of attempts was observed during the first two pandemic years